Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bevezető!

2014.07.14

Az én nevem Sora és nemsokára betöltöm a 27. életévemet. Kétlem, hogy ünnepelném, mert jelenleg tele vagyok munkával. Egy hatalmas cégnél dolgozom mint segéd. Ahh ezt így nem fogjátok érteni, szóval a cégünk csakis kizárólag híres külföldi ügyfelekkel foglalkozik. Amíg ők itt tartózkodnak addig nekünk -ez esetben nekem- kell vigyáznom rájuk és figyelnem őket. Én személy szerint szeretem ezt csinálni, hiszen azokkal lehetek akikre felnézek. Bár igaz, vannak olyan sztárok, akik tényleg nagyon magasan járnak a föld felett és azt hiszik, hogy majd szó szerint minden kívánságukat teljesítem. Elfelejtik, hogy nem cseléd vagyok, hanem egy segéd, aki igyekszik nekik tűrhetővé tenni az itt létet. Vannak szabályaink amit persze nehezen fogadnak el, de azért ezt is megértem, ők sem gyerekek már. Viszont ha a cégnek ezek a szabályok annyira nagyon fontosak akkor muszáj betartatni velük, ha nem akarunk másik munkát keresni.

Nos, ennyit rólam, épp megint egy újabb munkanapra készülődöm. Minden reggel korábban indulok el, hogy korábban is érjek be, nem szeretnék rossz munkát végezni, persze nyalizni se szoktam.

- Igen tessék *veszem fel a telefonom*

- Túl vidám a hangod, csak nem elindultál már *érdeklődik a telefon másik végéből barátnőm Kira*

- Hihi, tudod, hogy mindig ilyenkor indulok el, gondolom te még az ágyban fekszel *válaszolom a telefonba jókedvűen*

- Igyekszek beérni, bár késni sose szoktam mindenesetre azért hívtalak, mert ma újak jönnek hozzánk *vált komolyabb témára*

- Hmmm rendben van, én bent leszek akkor igyekezz be hogy képben legyünk mind a ketten *válaszolom és ülök be az autómba*

- Rendben-rendben puszii *köszön el tőlem és már teszi is le a telefont*

Túlságosan is sietni, fog. Ennyire már ismerem őt.

Ellenben én szép kényelmesen vezetek, hiszen ilyenkor elég üres az autópálya, ezt szeretem a legjobban, nem kell stresszelnem a dugó miatt sem.

Fél óra alatt be is érek a céghez.

Köszönök a portásnak, és jelentkezem be nála. Majd szép lassú léptekkel a lépcsőn felmászok a 2. emeletre, mert nekem ott van a kis irodám.

Mivel Kirára várni kell, így átnézem az eddigi munkákat, hogy minden papírt odaadtam-e a főnökömnek, elvégre az én beszámolóm fontos, mert így döntjük el, hogy jöhetnek-e legközelebb hozzánk, ha valaki rossz magatartást tanúsít, többet ide nem jöhet.

Úgy néz ki minden papírt leadtam és az irodám mint mindig csodálatosan tiszta.

- Hello *jön e kopogás nélkül Kira vigyorogva*

Nem haragszom rá, ő az egyetlen személy aki így lép be.

- Reggelt, pont időben *vigyorgok vissza rá és állok fel a fotelemből, hogy mehessünk is rögtön a főnökhöz Dan Gyou-hoz*

- Remélem megint csupa jóképűeket kapunk *áradozik mellettem sétálva Kira*

- Meg sem lep, hogy ezt mondod, mindig ezzel törődsz *nevetem el magam*

- Hééé nem is, de azért valld be téged is érdekelnek nem igaz *kérdi vigyorogva*

- Persze, hogy érdekelnek, de nem pasizni vagyunk itt tudod jól, az nagy bajt csinálna a fejünkre, úgyhogy mint mindig most is elmondom, próbálj meg nem rájuk mászni *mondom mosolyogva*

- Ajj olyan vagy *üt picit a karomba majd vigyorogva lépked gyorsabban*

- Hiába gyorsítasz, előbb-utóbb megállsz és visszakapod *vigyorogva szólok utána, mire ő visszavesz a tempóból és újra egymás mellett sétálunk.*

Majd érünk végre Dan-hez. Bekopogunk és miután elhangzik egy - tessék, gyere be - mi azonnal belépünk illedelmesen meghajolva köszönünk neki.

- Jó reggelt lányok csüccs le *mosolyogva int a fotelek felé, mire mi bólintva foglalunk helyet*

- Hogy vagytok *érdeklődve áll fel a helyéről és ül le velünk szemben a fotelben*

- Jól köszönjük*válaszoljuk* -És Ön *kérdezünk vissza szinte egyszerre*

- Ugyan lányok, nem meg mondtam, hogy tegeződhetünk *szid le minket újra* Igen ezt már párszor eljátszottuk, de mi képtelenek vagyunk megszokni ezt, bár nagyon igyekszünk.*

- Rendben igaz sajnáljuk, szóval Te hogy vagy *kérdi Kira mosolyogva* Jó jó azt hiszem neki már jobban megy.

- Nah azért már *neveti el magát* - Köszönöm a kérdésed jól vagyok én is *válaszolja mosolyogva*

- Megtudhatnánk, hogy kik lesznek az újak *érdeklődöm tőle*

- Sora imádom, hogy ennyire tisztességesen végzed a munkádat *mosolyog rám*

- Ez csak természetes *mosolygok vissza rá*

- Nos rendben ők lesznek és már oda is írtam, hogy ki kivel fog foglalkozni *adja át a papírokat, mire mi rögtön belelesünk*

- Ohhh The Gazette, Girugämesh, BigBang, Alice Nine *sorolja Kira mellettem a bandákat*

- Ezek nagyon jó bandák *mosolyogk rá majd nézek a papíromra*

- Te kiket kaptál *érdeklődik tőlem*

- EXO, CN Blue, Miyavi, SCREW *sorolom fel*

- Őket is bírom nagyoon *csillog meg Kira szeme, mert a kedvenc együttese az EXO*

- Nem is tudom, az EXO-sok jó sokan vannak *pislogok, hogy velük nehéz lesz*

- Ugyan rendes fiúk, nem lesz velük semmi gond *nyugtat meg Dan*

- Igaz, volt már Super Junior is, őket imádtam *mosolyogva bólintok hogy igaza van, mert velük nagyon jól kijöttem és semmi gond nem volt*

Egy kicsit még beszélgetünk végül megyünk is a dolgunkra, hiszen elő kell készítenünk a termeket, ételt, italt kirakni stb.

- Én megvagyok *találkozok össze Kira-val bő egy óra múlva*

- Én is most már *mosolygok rá*

- Te ki az az Alice Nine *érdeklődik tőlem mire pislogva nézek rá*

- A kedvenc együttesem akikről mindig mesélek *válaszolom neki*

- Ahh bocsi bocsi, öhmm várj hadd gondolkodjak, vagy tudod mit mondj neveket úgy biztos beugrik *néz rám*

- Shou, Hiroto, Tora, Nao, Saga *sorolom fel a nevüket, de a pillantása mindent elárult, nem emlékszik rájuk.*

- Sajnálom ne megy nincs képed róluk *kérdi*

- De tessék *mutatok egyet neki*

- Jajjjj igeeen a nagy fogú srác ahh már tudom *vigyorogja*

- Még mindig Hiroto *sóhajtok fel*

- Nekem csak nagy fogú marad, ő volt az aki panaszkodott a fogára, hogy mindig beüti a mikrofonba amikor kiabálni akar bele *neveti el magát*

- Jó, ez tényleg vicces, de ne bántsd szegényt *vigyorgok rá*

- Én aztán nem bántja őt eleget a mikrofon *nevet tovább alig kapva már levegőt*

- Hagyd abba, még a végén megfulladsz itt nekem *szólok rá és bontom ki az ásványvizemet, majd nyújtom felé, hogy igyon belőle*

- Köszönöm *veszi el és iszik is bele*

- Nos, nemsokára jönni fognak ideje lemenni *szólalok meg kis idő múlva, miután már jobban fest Kira mellettem*

- Ühm, rendben van *mosolyog rám*

Mikor lementünk, már láttuk, hogy a busz épp most parkol le velük. Megjöttek, hát elkezdődik az újabb hetünk, újabb sztárokkal.

Miután nagy tömeg összegyűlt lent, próbáltunk mindenkit eligazítani.

Sikeresen mindenkit bevezettünk, a termükbe ahol megkértük őket hogy várjanak, amíg a papírjaikat elrendezzük.

Épp az irodámban voltam, amikor is nagy hévvel berobbant Kira.

- Héé az ajtóm még a végén kitéped *nézek rá pillogva*

- Bocsi, bocsi, de kérlek segíts rajtam *néz rám segítségkérően*

- Mi a baj *kérdem tőle megijedve*

- Kérlek cseréld el velem az EXO együttest az Alice Nine-ra *mondja halál komolyan, mire csak pislogok még nagyobbakat*

- Tudod jól, hogy nem cserélhetünk *nézek rá sóhajtva, miután megemésztettem mit mondott*

- Várj meg itt *mondta majd elrohant*

Mi van vele, miért lett hirtelen ilyen?

Kis idő múlva visszajött hozzám, majd közölte, Dan jóváhagyta a kérését, és most az egyszer cserélhetünk együttest. Nos, ez szép és jó, de miért ilyen hirtelen? Miért kellett egyáltalán cserélni? Mi lehetett a gond?

Semmit nem értettem, de sajnos nem volt időm gondolkodni, mert sietnem kellett a fiúkhoz közölni, én leszek a segédjük és nem Kira.

Mikor odaértem az ajtóhoz amire: Alice Nine együttes, volt írva! Nagyot nyelve, kilincsre tettem a kezem, végül beléptem a terembe:

- Sziasztok *lépek be a terembe köszönve a fiúknak, akik érdeklődve néznek rám, hogy ki vagyok s mit akarok tőlük.*

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.